Az opciós szerződés olyan megállapodás, amely a kereskedőnek jogot ad arra, hogy egy eszközt előre meghatározott áron megvásároljon vagy eladjon, akár egy bizonyos időpont előtt, akár egy bizonyos időpontban. Bár ez hasonlóan hangzik, mint a határidős szerződések, az opciós szerződéseket vásárló kereskedők nem kötelesek pozíciójukat kiegyenlíteni.
Az opciós szerződések olyan származtatott ügyletek, amelyek a mögöttes eszközök széles skáláján alapulhatnak, beleértve a részvényeket és a kriptovalutákat is. Ezek a szerződések pénzügyi indexekből is származtathatók. Az opciós szerződéseket jellemzően meglévő pozíciók kockázatainak fedezésére és spekulatív kereskedésre használják.
Hogyan működnek az opciós szerződések?
Az opcióknak két alapvető típusa van, az úgynevezett put és call. A vételi opciók a szerződés tulajdonosai számára a mögöttes eszköz megvásárlásának jogát, míg az eladási opciók az eladás jogát biztosítják. A kereskedők általában akkor kötnek vételi opciókat, amikor a mögöttes eszköz árának növekedését várják, és eladási opciókat, amikor az ár csökkenését várják. Használhatnak vételi és eladási opciókat is, remélve, hogy az árak stabilak maradnak – vagy akár a két típus kombinációját is -, hogy a piaci volatilitás mellett vagy ellen fogadjanak.
Egy opciós szerződés legalább négy összetevőből áll: méret, lejárati dátum, kötési ár és prémium. Először is, a megbízás mérete a kereskedni kívánt kontraktusok számára utal. Másodszor, a lejárati dátum az a dátum, amely után a kereskedő már nem gyakorolhatja az opciót. Harmadszor, a kötési ár az az ár, amelyen az eszköz megvásárolható vagy eladható (abban az esetben, ha a szerződés vevője úgy dönt, hogy lehívja az opciót). Végül a prémium az opciós szerződés kereskedési ára. Ez azt az összeget jelzi, amelyet a befektetőnek fizetnie kell a választási jog megszerzéséért. A vevők tehát az íróktól (eladóktól) a prémium értékének megfelelően vásárolnak szerződéseket, amely folyamatosan változik, ahogy a lejárati dátum közeledik.
Ahogy a név is sugallja, az opciók a piaci áraktól függetlenül választási lehetőséget adnak a befektetőnek, hogy a jövőben megvásároljon vagy eladjon egy eszközt. Az ilyen típusú szerződések nagyon sokoldalúak, és különböző forgatókönyvekben használhatók – nemcsak spekulatív kereskedésre, hanem fedezeti stratégiák végrehajtására is.